Vipassana meditáció

Vipassana meditáció és halálközeli élmény

Posted by on 2013/06/21 in Személyes, Vipassana meditáció | 0 comments

A halálközeli élmény során az ember kilép a hétköznapi tudatosságból, tudata kitágul, és – a hétköznapi tudatosság felől szemlélve – extrém képességekre tesz szert. Érdemes megnézni a mellékelt filmet. Ebben három ember szólal meg, meséli el halálközeli élményét, melyek megváltoztatták a személyiségüket, az életüket. Különös, különleges élményekről számolnak be. Ami miatt most ezzel foglalkozunk, az az, hogy ezek az emberek kilépve testükből és hétköznapi tudatosságukból, kitágult tudattal megtapasztalták azt, amit az ember meditáció útján is képes megtapasztalni: vagyis, hogy a tudata nem azonos azzal a beszűkült, hétköznapi tudattal, amihez hozzá vagyunk szokva, amivel azonosítjuk magunkat. Persze a meditációval csak lassan, komoly munkával vagyunk képesek elérni azt, hogy hasonló tapasztalatokra tegyünk szert. Az is kiderül számunkra, hogy nagyon nem mindegy, milyen tudattal lépjük át a földi lét és halál mezsgyéjét, mert ez nagyon meghatározza, hogy miket látunk tapasztalunk meg odaát. A vipassana meditációval nagyon is felkészülhetünk a földi életünk utáni létezésünkre azzal, hogy folyamatosan tisztítjuk tudatunkat és emeljük a...

Read More

A meditáció tárgya és az érzékelés hat világa

Posted by on 2013/05/27 in Vipassana meditáció | 0 comments

Hogyan észleljük a tárgyakat? A szemünkön, fülünkön, orrunkon, nyelvünkön, testünkön és elménken keresztül. A meditáció szempontjából hat világ van: a látás világa, a hallásé, a szaglásé, az ízlelésé és a gondolkodás világa. Az első öt fizikai és az utolsó szellemi (mentális). Minden, amit ezen a hat érzéken keresztül észlelünk, meditációs tárgy, bármi, amit látsz, meditációs tárgy. Ha ülsz, és a tested érinti a talajt, az érintkezés maga is egy meditációs tárgy. Hangot hallasz, ami egy másik meditációs tárgy. Nincs semmi, ami ne lehetne a meditáció tárgya. A világot csak ezen hatféleképpen érzékelhetjük. Koncentráció Mire figyeljünk? Csak egy elménk van, de hat tárggyal kell megbirkóznunk. Most látod a szöveget. Ez egy vizuális tárgy. Továbbá gondolkozol azon, amiről ez a szöveg szól, ez egy mentális tárgy. A tested érintkezik a székkel, amin ülsz, ez szintén egy másik tárgy, összesen három tárgy. Most melyikre figyelj? Ez az a pont, ahol belép a technika. Képzeld el, hogy az elme egy őrszem, akinek figyelnie kell valamit, mondjuk egy házat, aminek hat ajtaja van – a szemajtó, a fülajtó, az orrajtó, a nyelvajtó, a testajtó és az elmeajtó. Egyedül vagy otthon, és nem érzed magad biztonságban. Valaki bejöhet a főbejáraton, valaki esetleg a hátsóajtón. Ott vannak, és el kell kapnod őket. Ezt úgy tudod megtenni, hogy becsuksz öt ajtót, és a fennmaradó egyet figyeled, és elkapod a személy(eke)t, aki(k) azon keresztül jön(nek). Ez az, amit koncentrációnak hívunk. Egy pontra fókuszálsz. A képességet, hogy a figyelmedet egy ajtón tartsd és a ne a többin, koncentrációnak hívják. Az elmédet egy ponton tartod. El akarsz menni a szupermarketbe, a könyvtárba, meg akarod látogatni egy barátodat és egy videót is meg akarsz nézni otthon – ez négy dolog. Melyiket fogod csinálni? Hacsak nincs erős elméd, egyiket sem leszel képes élvezni. Az elméd boltba megy, amíg a barátoddal beszélsz. A kettő közül egyiket sem élvezed teljesen. Ha erős az elméd, és eldöntöd „filmet fogok nézni”, akkor képes leszel ülni és megnézni. Akkor, amikor a filmet nézed, az elméd nem megy bevásárolni, vagy bármelyik barátodhoz vagy a könyvtárba. Ez a koncentráció....

Read More

Meditáció vagy bhavana

Posted by on 2013/05/25 in Vipassana meditáció | 0 comments

A „meditáció” szó nem tartalmaz semmiféle különleges buddhista ötletet, elképzelést. Sokan úgy gondolják, hogy a meditáció annyit tesz, mint csendben ülni csukott szemmel és csak a jóra gondolni az életedben, figyelmen kívül hagyva minden rosszat, fejlesztve az optimista felfogást. Mások úgy vélik, hogy a meditáció egy extra munka, kevés köze van az emberek mindennapi életéhez, és csak a szerzeteseknek, meg az idős, nyugdíjas embereknek való, akiknek van idejük az ilyesmire. Sokszor még a buddhisták is úgy látják, hogy a meditáció csak azoknak való, akik itt és most el akarják érni a nirvánát, és ez egyfajta rövidített út ahhoz. Ha nem foglalkoztat a nirvana, vagy az, hogy arahant (szent) legyél, az ő véleményük szerint nem kell meditálnod. Néhány vallásban a meditáció a múltra való reflektálást jelenti, amit tettél, jót vagy rosszat. A mi esetünkben, hogy megértsük a meditációt, vissza kell menni az eredeti páli nyelvű szóhoz, ami a bhavana, ami pedig a mentális képesség fejlesztését jelenti. Emberi lényként megvan a képességünk arra, hogy az elménket stabillá, összpontosítottá tegyük, és teljesen hasznát vegyük, hogy értsünk, gondolkozzunk, és valami csodálatosat alkossunk. Mindazonáltal, ez a képesség bennünk csak a mag. Nevelni kell, hogy képes legyen nőni. Habár megvan a képességünk, hogy tudatosak legyünk, összpontosítsunk és megértsünk, mint egy mag, ami mag marad és nem lesz növény, amíg nem növeszted és ápolod, az elme is fejletlen marad megfelelő szellemi gyakorlat nélkül. Ennek a gyakorlatnak a technikája a meditáció. Amikor meditálunk, kutatjuk és megpróbáljuk felfedezni, hogyan működik az elme. A technikát ugyan a Buddha fedezte fel és tanította, de nekünk magunknak kell gyakorolnunk. Szükségünk van technikára az elménk fejlesztéséhez a mentális energiához, épp úgy, ahogyan az izmainkat is fejlesztenünk kell a testünkben, ha sportolni akarunk, és erősek akarunk lenni....

Read More

Az első Nemes Igazság elfogadása

Posted by on 2013/05/08 in Vipassana meditáció | 0 comments

Korábbi bejegyzésemben írtam az aggódásról, amely olyan, mintha egy lyukon keresztül elszivárogtatnánk az energiánkat. Csak akkor tudjuk ezt a szivárgást – ami szenvedést okoz – megszüntetni, ha meg próbáljuk megérteni magát a jelenséget. A vipassana meditáció gyakorlásával képesek vagyunk megismerni és megérteni a valóságot, a meditáció pedig elvezet bennünket a Négy Nemes Igazság megértéséhez és elfogadásához. A Négy Nemes Igazság: a lét szenvedés, a szenvedésnek oka van, a szenvedést meg lehet szüntetni, a szenvedés végéhez vezető út a Nemes Nyolcrétű Ösvény. Az első, a szenvedés Nemes Igazsága azt jelenti, hogy a szenvedés létezik a valóságban. Az aggódás szenvedés. A nyugtalanság, az idegeskedés, a frusztráció, és a csalódottság, szenvedés. Általában nem fogadjuk el ezeket a szenvedéseket. Ehelyett megpróbáljuk igazolni saját érzelmi reakciónkat, mint például a nyugtalanságot is. Másokat próbálunk hibáztatni a saját idegességünk miatt, ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni és elfogadni azt. A szenvedés elválaszthatatlan része az életnek. Így aztán, amikor meditálunk, látni fogjuk ezeket a dolgokat. Elfogadjuk a szenvedést, és megpróbáljuk megérteni. A vipasszana meditáció az Első Nemes Igazság megértéséről szól, egy egyetemleges élmény. Ez nem a Buddhának, nem nekem, hanem annak szól, aki meditál. Nem oszthatjuk meg a saját meditációs eredményünket, de annak hiánya viszont nyilvánvaló: az elménk állapota a környezettel való kapcsolatunkban visszatükröződik, vagy mélyen meghatározott attól függően, hogy meditálunk-e avagy sem. Ezért fontos meditálni. A következő írásaimban tehát magáról a meditációról, annak technikájáról és még sok egyéb ezzel kapcsolatos dologról fogok...

Read More

Megnyílt az emberiség kollektív tudattalanja

Posted by on 2013/05/06 in Vipassana meditáció | 0 comments

Az elmúlt néhány évtizedben, ahogy a határvonalak felbomlottak, az emberiség spirituális készlete is egyre inkább elérhetővé vált.  Ma már hozzáférhetünk a különböző tradíciók szövegeihez fordításokban, Tibeti szerzetesek világszerte tanítanak, szúfi és más mesterek jönnek nyugatra és tartanak workshopokat. Ashramok épülnek Amerikában és Európában. A modern légi közlekedésnek köszönhetően, eljuthatunk más kultúrák országaiba. Az internet pedig globális szinten köt össze bennünket, és globálissá tágítja a tudatunkat. Jó pár évtizede egyre gyorsuló egyesülés zajlik a felszínen, amellyel párhuzamosan a kollektív tudattalan is megnyílik előttünk, főleg a nem-hétköznapi tudatállapotokban, mint amilyen a vipassana meditáció is. Stanislav Grof – az Amerikában élő cseh származású pszichiáter, a transzperszonális pszichológia atyja, aki hamarosan Budapesten tart előadást – beszél erről a folyamatról az itt mellékelt...

Read More

Meditáció: az elengedés gyakorlása, a meghalás gyakorlása

Posted by on 2013/05/02 in Vipassana meditáció | 0 comments

A 82 éves Stanislav Grof, a transzperszonális pszichológiai irányzat ma élő legnagyobb guruja az itt mellékelt rövid (7 perces) interjúban arról beszél: hogyan kell meghalni, hogyan kell felkészülni a halálra? Beszél arról, hogy a halálra már életünk folyamán készülni kell, például azzal, hogy már életünk során megtapasztaljuk, hogy milyen az, amikor nem azonosítjuk magunkat a testünkkel, és ezt gyakoroljuk (a vipassana meditáció gyakorlásával pontosan ezt tesszük). Így, amikor közeledünk a halálunk órájához, úgy gondolunk majd rá, mint egy folyamatra, amely során elhagyjuk a testünket, nem pedig úgy, mint lényünk megszűnésére. Grof beszél arról is, hogy jobb egy olyan baráti közösségben meghalni, mint otthon, családi körben, mert az embert a családja nem, vagy csak nehezen engedi el. A barátok, akikkel közösen rótta az önismeret útját, azt fogják mondani: itt az idő,...

Read More
;