Posts made in június, 2012

Vissza a jelenbe (folytatás)

Posted by on 2012/06/25 in Vipassana meditáció | 0 comments

Legutóbbi bejegyzésemet azzal zártam, hogy az aláhulló falevélre rácsodálkozó gyermek Buddha. “Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek, nem juttok be a mennyek országába” – mondja Jézus. Sokan keresik Isten országát, nem ismerve fel közvetlen jelenlétét az itt-és-mostban, mibennünk. Minden effajta törekvés, vagyis keresés eleve kudarcra van ítélve. Olyan ez, mintha a hal a tengerben víz után kutatna, és nem venné észre, hogy abban úszik. Az örökkévalóság kapuja tehát itt van a jelenben. Egyetlen módszer lehetséges, hogy oda belépjünk: a pillanatba való belefeledkezés. Szó szerint! Belefeledkezés. Vagyis elfelejtünk gondolkodni. Pontosan ezt gyakoroljuk, amikor meditálunk. Annyira igyekszünk tudatunkat a jelen folyamatainak megfigyelésére szögezni, hogy egyszer csak elfelejtünk gondolkodni is. Valójában ez! a tökéletes kikapcsolódás, amikor teljesen belekapcsolódsz a jelenbe. Jézus pályafutásának elején azt mondta, hogy térjetek meg, mert közel a menyeknek országa. Hagyományos vallási környezetben ezt úgy értelmezik, mint valami fenyegetést. Jön a végítélet napja, és ha nem viselkedtek jól, a Mennyei Atya majd jól megbüntet. Ez teljes félreértelmezés. A megtérés a görög metanoia fordítása, szó szerint megfordulást jelent. A menyek országát csak akkor lelhetjük meg, ha visszafordulunk oda, ami nyilvánvalóan közel, vagyis jelen van, vagyis teljes mértékben az örökös jelen mellett kötelezzük el magunkat. Ez azt is jelenti, hogy fel kell hagynunk a jövővel kapcsolatos bármiféle elvárással, reménnyel. Ez így elég reménytelenül hangzik tudom, pedig valójában csodálatos élmény. A megvilágosodás élménye hasonlóképpen szemléletváltással jár, amivel egy csapásra átalakul a valóságról alkotott képünk. A megvilágosodás a létet illető szemléletváltás, amely magától következik be, akkor, amikor képes vagy rá. Gyakorolni azért kell, hogy magadat képessé tedd erre a...

Read More

Vissza a jelenbe

Posted by on 2012/06/19 in Vipassana meditáció | 0 comments

Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: ímé itt, vagy ímé amott van, mert ímé az Isten országa ti bennetek van.  (Lk 17,20-21)   Isten országa itt és most van! Nem ígéret, nem valami jövőbeli esemény. Benne élünk, csak éppen nem vesszük észre, nincs róla tudomásunk. Ha valamit meg kell tanulnunk, benne lenni ebben az itt és mostban. Az abszolút jelenben lenni. Ez az időtlenség, ez az örökkévalóság. Az örökkévalóság nem végtelen sok idő, hanem időtlenség. A mennyek országa a gondolatok megszüntetését jelenti. Az Isten országa a gondolat nélküli övezetben található, ahová nem ér el a racionális elme. Az Isten országáról mégis jövőidőben szokás beszélni, mintha valamikor a jövőben lenne várható. Ez azért van, mert a bal agyféltekével gondolkodunk, és az nem a jelenben, hanem a jövőben szokott élni. Az emberi tudat a jelenben megszűnik létezni, mert mindig a jövőben, a jövő reményében és ígéretében él, és a vágy hajtja. A vágyhoz pedig időre van szükség, ha nincs idő, a vágy sem létezhet. A vipassana meditációval a jelenbe, az abszolút jelenbe gyakoroljuk bele magunkat. Egészen egyszerű, hétköznapi dolgok megfigyelését gyakoroljuk. Megfigyeljük például a testi érzeteinket. Egyre pontosabban, egyre jobban igyekszünk megfigyelni a testi érzeteinket, ezen keresztül pedig egyre nagyobb jelenlétre teszünk szert. Majd egyszer csak kívül találjuk magunkat az időn, mert annyira fókuszáljuk a tudatunkat, hogy „elfelejtünk” gondolkodni. Megáll a gondolkodásunk, és kipottyanunk az időből, a kauzalitásból. Nem aggódunk a jövő miatt, és nem rágódunk a múlton sem. Csak vagyunk. Itt és most, az abszolút jelenben. Ez az Isten országa, vagy a Tao, vagy a megvilágosodás. Mindenkinek van róla tudása. Ha máshonnan nem, hát gyermekkorból. A gyerekek még képesek teljesen belefeledkezni a játékba, olyannyira, hogy teljesen megszűnik számukra a külvilág. Ezért mondják Japánban azt, hogy az aláhulló falevélre rácsodálkozó gyermek Buddha....

Read More

Megnyitottunk!

Posted by on 2012/06/10 in Vipassana meditáció | 0 comments

A 2012-es év úgy került a köztudatba, mint a világvége, az armageddon és egyéb borzalmak éve. Mindenki a maja naptárra hivatkozik, amely 2012. december 21-ével véget ér, tehát nincs tovább, game over. Az ezoterikus ipar és persze Hollywood is felkapta a témát – borzongani, rettegni mindenki szeret – és hatalmasat kaszáltak vele. Nos, mint ahogyan az lenni szokott, a helyzet ennél sokkal egyszerűbb és bonyolultabb. Először is nem jön az armageddon, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan beharangozták. Persze sok borzalom van körülöttünk világvége nélkül is. Például ha bedől az euró – amire jelen állás szerint igen jó esély van – az tényleg fel fog érni egy armageddonnal. De nem fog látványos, színpadias körülmények között kimúlni a világ – sajnos, és persze szerencsére. Sajnos azoknak, akik szeretnék feltenni a kezüket és feladni mindent, amihez kapóra jönne egy jó kis világvége. Mondjuk egy hatalmas aszteroida beleütközne a Földbe – ahogyan egyes forgatókönyvek ígérik – , ami persze borzalmas vég, na de legalább vég, és még mindig jobb, mint további vég nélküli borzalom. Hát erre senki ne számítson! Szerencsére! Először is nem csak a maja naptár ér véget 2012. december 21-ével, azaz a téli napfordulóval, hanem szinte az összes általunk ismert ókori tradíció naptárja. A hindu, a kínai, a káldeus, a sumér, a kelta, a germán tradíciók mind egyöntetűen azt állítják, hogy ebben az évben a téli napforduló napján véget ér valami. Nem azt mondják, hogy a világ ér véget, hanem egy korszak, mégpedig a vaskor, és egy új kor, egy új ciklus kezdődik az aranykorral. Ez persze nem azt jelenti, hogy december 22-étől kezdve minden teljesen másképp lesz. Nem, hanem szép lassan megváltoznak a tendenciák. Olyan ez, mint amikor a tél véget ér, először kezd olvadni az ereszről a jég, egyre többet süt a nap, de azért még kemény fagyok jönnek. Nos a vaskor kemény tele ér véget december 21-én, új időszámítás kezdődik, de azért még a tél nem adja meg teljesen magát. Viszont az új energiák lassan, de biztosan megindulnak, elkezdenek áramlani, és támogatóan hatnak minden olyan tevékenységre, ami aranykori. Ilyen tevékenység például a meditáció. Természetesen a vaskorban is meditáltak, de csak szűk körben volt ez lehetséges, a kolostorok falai között. Most viszont eljött az ideje annak, hogy ne csak egy szűk szellemi elit gyakorolja, hanem kilépjen a kolostorok és ashramok falai közül, és hozzáférhetővé váljon az európai nagyvárosi ember számára is. Mindez szinte elképzelhetetlen lett volna akár még tíz évvel ezelőtt is. Most tehát – rengeteg támogatást, segítséget kapva – megnyitott az Első Vipassana Meditációs Központ. Köszönet érte azoknak, akik nélkül ez nem jöhetett volna létre: Dr. Lelkes Zoltánnak a rengeteg szellemi, lelki támogatásért és útmutatásért, és Varga Zsófinak, aki a technikai háttér létrehozásában segített....

Read More
;